Térképészet

A térképészet alapvetően egy nagyobb témakört ölel fel, mint ahogy elsőre hangzik. A tájékozódás és a különböző becslések (távolság,magasság, satöbbi) is ebbe a csoportba tartoznak. Kezdjük először a térképészetnél és azok eszközeinél és majd később kibontakozunk.

Szögezzük le, a legtöbb ember nem ért a térképekhez és sokaknak a tájékozódás képességével is gondok vannak. Főleg azokkal, akik hirtelen azt se tudják melyik a bal kezük(azok a kedvenceim). Ez előbbit nem tanítják nekik, nem néz utána és nem is érdekli őket, pedig egy roppant fontos tudásanyagról beszélünk. A technológia egyik legfontosabb vívmánya az elmúlt században a GPS, a műholdas helymeghatározás. Valljuk be, ennek hatása az lett, hogy elkényelmesedtünk. Csak bepötyögjük, hogy hova szeretnénk menni és semmilyen utánanézés nélkül, vakon megbízva a "leggyorsabb" útban, már el is indulunk. Nem kell megjegyeznünk utca neveket, házszámot, hogy az adott busz/villamos hányas számú és merre közlekedik, csak követjük vakon a mi kis intelligens készülékünket. Ezzel nincs is semmi probléma, viszont a természetben ez nem így van. Igen vannak már olyan feltérképezett szakaszok, ahol már a turista ösvények is szerepelnek, nem beszélve az erdészeti utakról, de azért a legtöbben még mindig térképpel indulunk meg egy nagyobb túrára és minden kereszteződésben (ahol elbizonytalanodunk) megállunk és "újra kalkulálunk". 

Kezdjünk az alapoknál, mi is az a térkép?

A földfelszín kisebb-nagyobb részeinek valamely vetítési rendszerrel a földrajzi fokhálózatba síklapon leképzett, arányos kicsinyített rajzát nevezzük térképnek. Térképeknek több fajtája létezik, mindegyiknek különböző sajátosságai vannak ezért fontos tudnod milyet fogsz éppen a kezedben.

Az igényesség nélkül megemlítek párat:

Általános földrajzi térkép (lásd atlaszokban):
Főleg kis és közepes méretarányú térképek, amelyek egy adott területet természeti és társadalmi jellemzőit mutatják be, a méretarányaik legjobb kihasználásával. Ezeken a térképtípusok a természeti és a társadalmi eredetű részletek egyensúlyban vannak egymással. Képen lévő atlaszon például cserkészeket láthatunk.

Most jöjjön néhány alap fogalom a térképekkel kapcsolatban:

Térkép tájolása
A legtöbb térkép északi tájolású, azaz ha egy út merőlegesen fut a térképed tetejével és te elindulsz rajta felfelé, északra fogsz tartani.
Amennyiben nem északi tájolású a térkép, kötelező, hogy kitegyék az északi irányt jelző nyílt. Ilyen térkép például, a Balaton térképek illetve néhány turista térkép (Nem túrázási, inkább városok/faluk környéki látványosságainál, vagy síelésnél megjelenített térképek).

Méretarány, lépték
A méretarány(vagy mértékarány) a terep és a térkép közötti viszony számszerű kifejezése. Egy olyan arányszám, ami megmutatja, hogy a térkép hányszor kisebb a terepnél. Ezeket a lap szélére kötelező feltüntetni. Abban az esetben, ha ez a szám mondjuk 1:10 000 akkor térképen egy centiméter távolság a valóságban 10 000 centiméternek felel meg. A mérnök világban is roppant fontos a méretarány ismerete és a használta ugyanúgy működik, mint a térképeknél. Például egy tengely kétszeres nagyítása esetén, a műszaki rajzon M 2:1-nek kell szerepelnie. Abban az esetben, ha nincsen feltűntetve méretarány, mi magunk is kiszámolhatjuk. Nincs más dolgunk, mint a valóságban vett tereptávolságot elosztjuk a térképen mért távolsággal.

Szélességi és hosszúsági fokok
Az egész bolygónkat úgy képzeljétek el, mint egy tökéletesen egységes hálójú bevásárló szatyorban lévő dinnye, ahol minden egyes hálónak meg van a pontos helye. Ezeket a háló alagzatokat gömbi trapéznak nevezzük. A gömb, jelenesetben a földünk (vagy a dinnyénk) felületén valamely P pont a φ földrajzi szélességével és a λ földrajzi hosszúságával adható meg. Az ókori görögök úgy gondolták, hogy a teljes kört 360  fokra lehet felosztani. Ennek köszönhetően megalkották a gömbi koordináta rendszert, amit mind a mai napig használunk.
A hosszúsági (0°-tól ±180°-ig) fokot az Angliai Greenwich-től számoljuk, szélességi fokot (0°-tól ±90°-ig) pedig az egyenlítőtől. A szélességi és hosszúsági körök összessége adja meg a fokhálózatot. (A lenti képen látható fokokkal felírva)
A hagyományos szögek túl nagyok lennének egy adott pont meghatározására a földünkön, ezért fokokra (°), percekre (') és másodpercekre (") osztjuk őket. Például a siófoki víztorony pontos koordinátái: é. sz. 46° 54' 21" , k. h. 18° 03' 09"

Keresőháló
Ezeket négyzethálókat a már meglévő térképre szerkesztik, vagy a szélességi és hosszúsági köröket alkalmazzák annak. Alapesetben egy koordináta rendszer hálójaként funkciónál, ahol a sorokban lévő elemek számokat és az oszlopban lévők különböző betűket kapnak. Ezzel könnyítve meg keresést az adott térképen. Ha most például ezen a térképen Casablancát keresném (jó film), nem kellene áttúrnom az egész térképet, hanem elég lenne a tartalomjegyzékből kikeresnem a mellette lévő kódot, ami ebben az esetben 2B és a térképen már csak abban a kis mezőben kellene tovább kutatnom.

Jelmagyarázat
A jelmagyarázat a térképi jelkulcs legfontosabb jeleit és azok rövid magyarázatát tartalmazza a térképolvasás megkönnyítésére. A térképi jeleket szigorú rendben, csoportosítva, meghatározott sorrend szerint mutatja be. A jelmagyarázat tartalma függ a térkép típusától, céljától, a rendelkezésre álló helytől és a célközönség térképismereti fokától.

Domborzati jelek:

Szintvonal: A domborzati ábrázolás, csak akkor sikeres, ha az kifejezi a terepidom kiterjedését, magasságát, lejtésviszonyait. Ezeket a mai technológia szintvonalakkal szemlélteti. Az eljárás lényege, hogy a terep domborzatát a tengerszintről (Balti tengertől) kiindulva egymástól egyenlő távolságokra lévő és egymással párhuzamos síkokkal elmetsszük. Az azonos magasságú pontokat összekötő görbét szintvonalnak nevezzük. Ezen síkok közötti távolság az alapszintkülönbség. Magyarországi viszonylatba a térképektől függően a szintvonalak között átlagosan 10 méter távolság van. Minél sűrűbbek a szintvonalak, ott annál meredekebb a domborzat. Két szintvonal sose keresztezi egymás és sose törhet meg.
Eséstüske: Kiegészítő jelzés a szintvonalaknál, bármilyen szintvonalra ránézünk, nem biztos, hogy meg tudjuk határozni, hogy az most domb, vagy árok. Az eséstüske azt jelzi, hogy melyik irányba lejt a domborzat. 
Magassági pont: Minden jelentősebb domb/hegy tetején a legmagasabb pontot jelöli, a legmagassabb pontja Magyarországnak a mátrában van, a Kékes tető (1014 méter, de a pontos magassága évenként változik.

Turistatérképek és jelzéseik:

Mindegyik turistajelnek van szín és jelzés kódja is. Fontos tudnotok, hogy két ugyanolyan színű és kódú (gyalogos) jelzés sohasem keresztezheti egymást, így 32 lehetőséggel kellet megoldani Magyarország felfestését. Ennek érdekében volt, hogy módosították néhány út felfestését.
Magyarországon, fontossági sorrend szerint a következő színek találhatóak:

• Kék (Pl.: Országos Kéktúra <3, Kohász Kék, Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra, Alföldi Kéktúra)

• Piros (Pl.: Dél-Dunántúli Piros Túra ((erre is van pecsételő füzetem)), Közép-dunántúli Piros, Rákóczi turistaút)

• Zöld

• Sárga

Jelzés kódok és jelentéseik pedig a következők:

Turistautak jelzése:

• Sáv: Ezeket nevezzük főutaknak, ami egy fontosabb ponttól egy hasonlóan fontos pontig tart, hegységeken, vagy tájegységeken keresztül. Ilyen fontosabb pontok, vasút-, hajó- és autóbusz állomások vagy valamilyen kiemelt látványosság, mint pl. Írott-kő az OKT-n. Ezek a főbb utak, a további jelzésű utak ezekhez csatlakoznak. (Kép tetén látható)

• Kereszt: olyan átkötő, összekötő esetleg rövidítő utat jelez, amely általában sávjelzéstől sávjelzésig vezet (pl. Márianosztra - Nagyirtás - Kisirtás P+). Ezt a fajta jelzést valamely sávjelzésből kiágazó és valamilyen fontosabb ponthoz (pl. állomáshoz vagy megállóhelyhez) vezető útjelzésére is alkalmazhatják. (Kép közepén látható)

• X: hagyományos sítúrák, Magyarországon csak a Börzsönybe jellemző, de jobb ezt is tudni.

• Kerékpáros: Biciklis útvonalak

Alakos turistajelzések: általában sávval jelölt utakból indulnak, színűk megegyezik azokéval. Hosszuk maximum 2 kilométer, vagy ha hosszabb, ezt táblával jelzik.