Alaki ismeretek

Az alaki ismeretek, talán a "legkatonásabb" része a cserkészetnek.
A fegyelmezés szempontjából szükséges, valami egységesített rendszer arra, hogy a csapattagok hogyan viselkedjenek bizonyos programok keretén belül. Ezek a szabályok nélkül elképzelhetetlen lenne egy nagyobb létszámú program lebonyolítása.
Hasonló dolgokat oktatnak az iskolai testnevelés órán, illetve alkalmaznak az iskolákban is, de úgy gondolom, hogy a cserkészetben nagyobb hangsúlyt fektetünk ezekre az ismeretekre, mivel itt nem tanárok vezetik őket, akikre (jobb esetben) hallgatnak a koruk és a "tisztségük" miatt.
Nálunk van, hogy egy pár évvel idősebb, esetleg egy őrstársunk vezényli őket, amire ugyanúgy hallgatniuk kell.

Viselkedés a programokon

Nem kérünk sokkal többet a cserkészeinktől, mint egy tanár a diákjától, vagy mint egy szülő a gyerekétől.
Amikor kell, maradjanak csendben, viselkedjenek normálisan, ne káromkodjanak, stb. Megvan a helye és az ideje annak, amikor jobban elengedhetik magukat és ezt programokon is garantáljuk. Kell nekik olyan játék, ahol kiereszthetik a hangjukat, vagy kicsit bunyózhatnak a másikkal, de nem szólhat erről az egész program. Lássuk be, rettentő nehéz dolgunk van, amikor egy tucat energiával túlcsordult szinte hiperaktív kamasz találkozik egymással, főleg 8 órányi iskola után és a szülők már a közelben sincsenek. Remélem eltudjátok képzelni, hogy ez azért nem kis feladat egy frissen végzett tizenévesnek. Pontosan ezért van szükség a gyerekek fegyelmezésére és az ehhez szükséges vezényszavakra.

Vezény szavak

A legfontosabb alaki mozdulatok, vezényszavak:
Vigyázz: Húzzuk ki magunkat, a sarkunkat zárjuk össze, lábfejünket annyira nyissuk szét, hogy beférjen közéjük még egy lábfej. A kezünket magunk mellé tesszük, a középső ujjunkat a nadrág oldalvarrására helyezzük. Vigyázban TILOS a beszélgetés, csak az mondhat valamit is, akit szólítottak. Nem vakarózunk, nem túrjuk az orrunkat, hanem fejet felemelve várjuk a következő parancsszót. A többi vezényszó csak vigyázz után hangozhat el, így ezt hallják a legtöbbször a programokon.
Pihenj: Ilyenkor a bal lábunkkal egy kényelmesebb terpeszállást veszünk fel és hátunk mögött összekulcsoljuk a kezünket. Ez egy kicsit szabadabb állás, mint a vigyázz, de pihenj-be sem dumálunk, vagy mozdulunk el a helyünkről.
Oszolj: Akkor használjuk, amikor véget ér a program, vagy az alakzatot szeretnénk bontani. Ilyenkor a jobb lábunkat felemeljük és a földet taposva dobbantunk egyet.
Igazodj: U-alakban ilyenkor a bal kezünket a csípőre tesszük és addig igazodunk a másikhoz, amíg egyenlő távolságra nincsenek az cserkészek egymástól. Kettes oszlopban a legelső pár közül a jobb oldali feltesz a bal kezét, ami az oszlopok közötti távolságot határozza meg, a mögötte álló oszlopokban pedig felteszik a jobb kezüket az előttük lévő vállára, így a sorok közötti távolság is egységes lesz majd. A baloldalon állók mindig alkalmazkodnak a mellettük állókhoz.
Imához: Ilyenkor kezünket összekulcsoljuk és várjuk, hogy a programfelelős, vagy az imafelelős elkezdje az imát, majd az imától parancsra vigyázba állunk.
Tisztelegj: Erre a vezényszóra a jobb kezünket felemelve tisztelgünk és a tekintetünket arrafelé irányítjuk, aminek tisztelgünk. PL: zászló levonásnál tekintetünkkel figyeljük a zászlót.
Szerelvényt igazíts: Erre a parancsra minden cserkész ellenőrzi az egyenruháját, hogy rendesen be van tűrve az inge, minden gombja be van gombolva, illetve hogy jól áll-e a nyakkendője.
Gyülekező: Mindegy hogy sípszóra vagy szóbeli parancsba halljuk, ugyanúgy kell eljárnunk, társainkkal együtt egy bizonyos helyen össze kell gyűlnünk. Hogy milyen alakzatba, azt a napos tiszt/programfelelős mondja meg.
Sorakozó: Ezt a vezényszót akkor szoktuk mondani, mikor sorba vagy oszlopba szeretnénk rendezni egy csapatot vagy őrsöt.
Például, túrák vagy menetelés előtt mindig elhangzik az "Előttem kettes oszlopban sorakozó" felkiáltás. Ilyenkor a vezető kinyújtja abba az irányba a kezét, ahol látni szeretné a kettes oszlopot.

Sípjelek

A jobb hallhatóságért sípokkal kommunikálunk, hiszen ha mindenki ordibálna, nehezebben is figyelnénk fel a parancsokra, illetve minden vezetőnek elmenne a hangja a tábor végére.
A sípjelek után általában vagy egy másik sípszó következik, vagy egy vezényszó/parancs.
Következő sípjeleket használjuk, sok esetben a Morzéval hasonlatos:

  • Vigyázz: Egy hosszú sípjel, azaz egy Tá ( _ ). Ilyenkor az ember bárhol is álljon, leteszi a munkát vigyázzba áll és várja a következő parancsot.
    Természetesen a sérültek, latrinán lévők és egyéb fontos dolgot végzők felmentést kapnak ez alól. 

  • Gyülekező: két hosszú és egy rövid sípszó, tá-tá-ti ( _ _ . ), ebben az esetben le kell tenni a munkát és rövid időn belül a kijelölt gyülekezési pontra kell menni, vagy a sípszó után kikiáltott helyre (pl: Konyha, alakuló tér, stb.) . Illetve azt, hogy milyen alakzatban történik a gyülekező (körben, U-alakban, stb.). Amennyiben előtte elhangzott egy vigyázz sípjel, a gyülekezőt néma csendben kell végrehajtani és vigyázz állásba állni a gyülekező helyszínén. 

  • Sebesen: Három rövid sípszó, ti-ti-ti ( . . . ). Jelentése, hogy futás! Sebesent mindig gyülekező után szoktak fújni, ha valamiért szükség van arra, hogy minél hamarabb odaérj a helyszínre, ilyen például, ha valamilyen veszély állna fent, vagy sürgősen összekell hozni a csapatot. Régi csapatbeli mondásunk a "hagyd a futást, rohanjál!" a legtalálóbb erre a parancsra.

  • Falitábla: A falitábla valamilyen információközlés előtt szoktuk kisípolni, mikor nincs szükség a gyülekezőre, de fontos közlendője van az adott vezetőnek, napos tisztnek. Ilyenkor hagyjuk abba, amit csináltunk és csendben hallgassuk végig az üzenetet. Ti-Ti-Tá-Ti ( . . _ . ) a sípszó.

Alakzatok

Kör alak: A leggyakrabban használt alakzatunk. Funkciója egyértelműen az, hogy mindenki jól lássa és hallhassa a társait. Így az őrsvezetők is könnyebben találják meg az őrsüket és bárki bárhonnan csatlakozna a körbe, könnyen megoldható lenne egy kis igazodással. Amennyiben a kör szűk lenne, egyszerűen növelni kell az átmérőjét, azzal hogy kicsit hátrébb lépnek a bent álló tagok. 

U-alak: Szertartásoknál állunk mindig ilyen alakba, Az U alakot a csapattagok vonalszerűen alkotják, a jobb oldali szár tetején a legidősebb fiú vezetők állnak, akiknek nincsen őrsük a helyszínen. Utána korosztályonkénti csökkenő sorrendbe a fiú őrsök, majd a koedukált őrsök utána pedig a lány őrsök következnek. Az őrsvezető áll mindig a jobb oldalán az őrsnek, a tagok pedig csökkenő magassági sorrendbe állnak utána.
Az U igazából egy Ü-alaknak tekinthető, mivel az az ékezet a programfelelősöket, táborban a parancsnokot és helyettesét, illetve a napostisztet jelenti.
Ők az U alak felé állnak, mögöttük pedig a kereszt és a zászló található.

Oszlop és vonal: Fontos elkülöníteni a kettőt. Az oszlopban a tagok egymás mögött sorakoznak, ahány "fős" oszlopot kértek tőlük, annyi oszlopba kell felfejlődni. A vonalnál pedig egymás mellett kell felsorakoznia a cserkészeknek. PL: "Sakál őrs, mellettem egyes vonalba sorakozó." Ezeket ki lehet egészíteni olyannal, hogy magasság szerint csökkenő sorrendbe és hasonlókkal, de ez a legelterjedtebb extra kérés.

Menetelés